{"id":779331,"date":"2026-09-02T00:36:53","date_gmt":"2026-09-01T21:36:53","guid":{"rendered":"https:\/\/nbg.eu\/?p=779331"},"modified":"2026-09-02T00:36:53","modified_gmt":"2026-09-01T21:36:53","slug":"moa-vs-mil-zeroing-guide","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nbg.eu\/hu\/moa-vs-mil-zeroing-guide\/","title":{"rendered":"MOA \u00e9s MIL \u00fatmutat\u00f3: A c\u00e9lt\u00e1vcs\u00f6vek be\u00e1ll\u00edt\u00e1sa"},"content":{"rendered":"

Ha vizsg\u00e1lt m\u00e1r c\u00e9lt\u00e1vcs\u00f6veket, bizony\u00e1ra tal\u00e1lkozott a tornyokon \u00e9s a sz\u00e1lkereszteken felt\u00fcntetett k\u00e9tf\u00e9le \u00e9rt\u00e9kkel: MOA<\/strong> \u00e9s MIL<\/strong>. \u00dagy t\u0171nhetnek, mintha k\u00e9t riv\u00e1lis nyelv lenn\u00e9nek, de val\u00f3j\u00e1ban ugyanazt a dolgot \u2013 apr\u00f3 sz\u00f6gv\u00e1ltoz\u00e1sokat \u2013 \u00edrj\u00e1k le. Amint meg\u00e9rti, mit is csin\u00e1l egy kattint\u00e1s (klikk), a c\u00e9lt\u00e1vcs\u0151 bel\u00f6v\u00e9se tal\u00e1lgat\u00e1s helyett egy nyugodt, m\u00f3dszeres rutinn\u00e1 v\u00e1lik. Ez az \u00fatmutat\u00f3 \u00e9rthet\u0151en elmagyar\u00e1zza mindk\u00e9t rendszert, \u00e9s v\u00e9gigveszi a bel\u00f6v\u00e9s alapvet\u0151 l\u00e9p\u00e9seit.<\/p>\n

Mi\u00e9rt sz\u00f6get m\u00e9rnek az ir\u00e1nyz\u00e9kok, \u00e9s nem t\u00e1vols\u00e1got?<\/h2>\n

A c\u00e9lt\u00e1vcs\u0151 nem fix h\u00fcvelyk- vagy centim\u00e9ter-\u00e9rt\u00e9kkel tolja el a tal\u00e1lati pontot. Amikor elforgatja a magass\u00e1g\u00e1ll\u00edt\u00f3 vagy az oldalir\u00e1ny\u00fa tornyot, egy apr\u00f3 sz\u00f6ggel<\/em> megd\u00f6nti az ir\u00e1nyz\u00e9k vonal\u00e1t a cs\u0151furathoz k\u00e9pest. Mivel a l\u00f6ved\u00e9k messzebbre rep\u00fcl, miel\u0151tt metszen\u00e9 ezt a m\u00f3dos\u00edtott vonalat, ugyanaz a sz\u00f6gv\u00e1ltoz\u00e1s ann\u00e1l nagyobb eltol\u00f3d\u00e1st eredm\u00e9nyez a c\u00e9lponton, min\u00e9l t\u00e1volabbra l\u0151.<\/p>\n

Ez a legfontosabb alapelv, amit \u00e9rdemes megjegyezni: a sz\u00f6gm\u00e9rt\u00e9k \u00e1lland\u00f3 marad, de a pap\u00edron lefedett t\u00e1vols\u00e1g a l\u0151t\u00e1vols\u00e1ggal egy\u00fctt n\u0151. Az 1 MOA k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1vols\u00e1gokon m\u00e1s-m\u00e1s m\u00e9ret\u0171 \u2013 800 yardon a k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 8 h\u00fcvelyknyi elt\u00e9r\u00e9s is csup\u00e1n 1 MOA-t jelent. Mind a MOA, mind a MIL sz\u00f6g alap\u00fa, ez\u00e9rt m\u0171k\u00f6dik egyetlen toronybe\u00e1ll\u00edt\u00e1s minden l\u0151t\u00e1vols\u00e1gon, \u00e9s ez\u00e9rt viselkednek ugyan\u00fagy a sz\u00e1lkereszt f\u00f6l\u00e9tart\u00e1si pontjai a t\u00e1vols\u00e1gt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl \u2013 felt\u00e9ve, ha sz\u00f6gben, \u00e9s nem h\u00fcvelykben vagy centim\u00e9terben gondolkodik.<\/p>\n

Sz\u00f6gperc (MOA)<\/h2>\n

A sz\u00f6gperc egy sz\u00f6gm\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g. Egy teljes k\u00f6r 360 fokb\u00f3l \u00e1ll, minden fok 60 percre oszlik, \u00edgy 1 MOA a fok egyhatvanad r\u00e9sze<\/strong>. 100 yardon 1 MOA nagyon k\u00f6zel \u00e1ll az 1 h\u00fcvelykhez. Az \u00e1ltal\u00e1nos \u00f6k\u00f6lszab\u00e1ly szerint „1 MOA k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 1 h\u00fcvelyk 100 yardon”, b\u00e1r a pontos \u00e9rt\u00e9k 1,047 h\u00fcvelyk<\/strong> \u2013 ez a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a legt\u00f6bb l\u00f6v\u00e9szeti helyzetben t\u00fal kicsi ahhoz, hogy sz\u00e1m\u00edtson.<\/p>\n

Mivel a MOA sz\u00f6gm\u00e9rt\u00e9k, a c\u00e9lponton l\u00e9v\u0151 m\u00e9rete a t\u00e1vols\u00e1ggal ar\u00e1nyosan v\u00e1ltozik: nagyj\u00e1b\u00f3l 1 h\u00fcvelyk 100 yardon, 2 h\u00fcvelyk 200-on, 3 h\u00fcvelyk 300-on, \u00e9s 5 h\u00fcvelyk 500-on. R\u00f6vid \u00e9s k\u00f6zepes t\u00e1vols\u00e1gon az 1 h\u00fcvelykes kerek\u00edt\u00e9s t\u00f6k\u00e9letesen alkalmazhat\u00f3. 1000 yardn\u00e1l a kerek\u00edt\u00e9sb\u0151l ad\u00f3d\u00f3 elt\u00e9r\u00e9s m\u00e1r nagyj\u00e1b\u00f3l f\u00e9l h\u00fcvelyk MOA-nk\u00e9nt, \u00edgy nagy t\u00e1vols\u00e1g\u00fa l\u00f6v\u00e9szetn\u00e9l \u00e9rdemes az 1,047 h\u00fcvelykes \u00e9rt\u00e9kkel sz\u00e1molni, vagy egy ballisztikai alkalmaz\u00e1sra b\u00edzni a matematik\u00e1t.<\/p>\n

A milliradi\u00e1n (MIL vagy MRAD)<\/h2>\n

A radi\u00e1n az a sz\u00f6g, amelyet akkor kapunk, ha a k\u00f6r sugar\u00e1val egyenl\u0151 hossz\u00fas\u00e1g\u00fa \u00edvet fektet\u00fcnk a k\u00f6r ker\u00fclet\u00e9re. A milliradi\u00e1n a radi\u00e1n egyezred r\u00e9sze<\/strong>. Ennek az egy az ezerhez ar\u00e1nynak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en egy MIL 1 egys\u00e9gnyi hosszt fed le 1000 egys\u00e9gnyi t\u00e1vols\u00e1gon \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul 1 m\u00e9tert 1000 m\u00e9teren, ami logikusan 10 cm-t jelent 100 m\u00e9teren<\/strong>. Angolsz\u00e1sz m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9gekben sz\u00e1molva 1 MIL 3,6 h\u00fcvelyknek felel meg 100 yardon.<\/p>\n

A letisztult metrikus matematika a MIL f\u0151 jellemz\u0151je. Mivel egy kattint\u00e1s \u00e1ltal\u00e1ban egy tized MIL, \u00edgy a 0,1 MIL pontosan 1 cm-rel egyenl\u0151 100 m\u00e9teren<\/strong> \u2013 ez egyszer\u0171v\u00e9 teszi a fejben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 korrekci\u00f3kat, ha a l\u0151t\u00e1vols\u00e1got m\u00e9terben m\u00e9ri. A \u201eMIL\u201d, \u201emil\u201d \u00e9s \u201eMRAD\u201d kifejez\u00e9sek itt mind a milliradi\u00e1nra vonatkoznak.<\/p>\n

A torony kattint\u00e1sai \u00e9s a sz\u00e1lkereszt \u00f6sszehangol\u00e1sa<\/h2>\n

A tornyok nem folyamatosan \u00e1ll\u00edthat\u00f3k; meghat\u00e1rozott kattint\u00e1sokkal<\/em> mozognak, amelyek mindegyike a MOA vagy a MIL egy r\u00f6gz\u00edtett t\u00f6red\u00e9ke. A leggyakoribb \u00e9rt\u00e9kek a \u00bc MOA \u00e9s a 0,1 MIL<\/strong>, b\u00e1r l\u00e9teznek \u00bd MOA \u00e9s 1 MOA beoszt\u00e1s\u00fa tornyok is. Egy negyed MOA kattint\u00e1s k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 0,26 h\u00fcvelyk 100 yardon; egy 0,1 MIL kattint\u00e1s 0,36 h\u00fcvelyk 100 yardon, vagy pontosan 1 cm 100 m\u00e9teren.<\/p>\n

A gyakorlati tanuls\u00e1g egyszer\u0171: a sz\u00e1lkereszt m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9ge egyezzen meg a torony m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g\u00e9vel<\/strong>. Egy MIL sz\u00e1lkereszt MIL tornyokkal p\u00e1ros\u00edtva \u2013 vagy MOA a MOA-val \u2013 lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a korrekci\u00f3t k\u00f6zvetlen\u00fcl leolvassa a sz\u00e1lkeresztr\u0151l, \u00e9s pontosan ugyanazt a sz\u00e1mot tekerje be, mindenf\u00e9le \u00e1tsz\u00e1m\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. Egy MOA torony MIL sz\u00e1lkereszttel kombin\u00e1lva csak felesleges sz\u00e1molgat\u00e1st ad minden egyes l\u00f6v\u00e9shez. Ha a sz\u00e1lkeresztje MIL beoszt\u00e1s\u00fa, v\u00e1lasszon MIL tornyokat; ha MOA beoszt\u00e1s\u00fa, v\u00e1lasszon MOA tornyokat. A c\u00e9l az, hogy a sz\u00e1lkeresztben l\u00e1ssa a t\u00e9veszt\u00e9st, \u00e9s nyom\u00e1s alatt is sz\u00e1mol\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl tekerhesse be ugyanazt az \u00e9rt\u00e9ket.<\/p>\n

Mit jelent a bel\u00f6v\u00e9s?<\/h2>\n

A bel\u00f6v\u00e9s<\/strong> (zeroing) az ir\u00e1nyz\u00e9k olyan be\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t jelenti, hogy a c\u00e9lz\u00e1si pont \u2013 ahov\u00e1 az ir\u00e1nyz\u00e9k mutat \u2013 megegyezzen a tal\u00e1lati ponttal, azaz ahol a l\u00f6ved\u00e9k t\u00e9nylegesen becsap\u00f3dik egy kiv\u00e1lasztott t\u00e1vols\u00e1gon. Egy pusk\u00e1t arra a t\u00e1vols\u00e1gra l\u0151ttek be, ahol ez a k\u00e9t pont egybeesik.<\/p>\n

Mivel a l\u00f6ved\u00e9k az ir\u00e1nyz\u00e9k vonala alatt hagyja el a cs\u00f6vet, \u00e1thaladva azon felemelkedik, majd visszas\u00fcllyed al\u00e1, a bel\u00f6v\u00e9si t\u00e1vols\u00e1g hat\u00e1rozza meg a haszn\u00e1lhat\u00f3 r\u00f6pp\u00e1ly\u00e1t. A gyakori v\u00e1laszt\u00e1sok k\u00f6z\u00e9 tartozik a 25, 50, 100 \u00e9s 200 yard. A 25 vagy 50 yardos bel\u00f6v\u00e9s praktikus ahhoz, hogy a tal\u00e1lat \u201epap\u00edron legyen\u201d, miel\u0151tt nagyobb t\u00e1vols\u00e1gon is meger\u0151s\u00edten\u00e9nk; a 100 yardos bel\u00f6v\u00e9s a legt\u00f6bb elterjedt kaliber eset\u00e9n egyszer\u0171v\u00e9 teszi a korrekci\u00f3kat; m\u00edg az 50\/200 yardos \u201eharci\u201d bel\u00f6v\u00e9s a rendfenntart\u00f3kn\u00e1l n\u00e9pszer\u0171, mivel minim\u00e1lis f\u00fcgg\u0151leges elt\u00e9r\u00e9st eredm\u00e9nyez 0 \u00e9s 300 yard k\u00f6z\u00f6tt. Nincs egyetlen helyes v\u00e1lasz \u2013 ez a l\u0151szert\u0151l, a jellemz\u0151 t\u00e1vols\u00e1gt\u00f3l \u00e9s a felhaszn\u00e1l\u00e1si c\u00e9lt\u00f3l f\u00fcgg.<\/p>\n

Egyszer\u0171 bel\u00f6v\u00e9si folyamat<\/h2>\n

Az al\u00e1bbiakban a 100 yardos bel\u00f6v\u00e9s alapvet\u0151 folyamat\u00e1t mutatjuk be. A bel\u00f6v\u00e9s csak annyira j\u00f3, amennyire az azt l\u00e9trehoz\u00f3 l\u00f6v\u00e9sek konzisztensek, ez\u00e9rt v\u00e9gig \u00fcgyeljen a stabil testhelyzetre, a l\u00e9gz\u00e9sre \u00e9s az els\u00fct\u0151billenty\u0171 kontrollj\u00e1ra.<\/p>\n

    \n
  1. Biztos\u00edtson stabil al\u00e1t\u00e1maszt\u00e1st.<\/strong> Haszn\u00e1ljon l\u0151padot, bipodot vagy homokzs\u00e1kokat, hogy a puska, \u00e9s ne az \u00f6n tart\u00e1sa hat\u00e1rozza meg a tal\u00e1latok hely\u00e9t.<\/li>\n
  2. Ellen\u0151rizze a kattint\u00e1si \u00e9rt\u00e9ket.<\/strong> N\u00e9zze meg a torony kupakj\u00e1n vagy a k\u00e9zik\u00f6nyvben, hogy egy kattint\u00e1s \u00bc MOA, \u00bd MOA vagy 0,1 MIL \u00e9rt\u00e9k\u0171-e.<\/li>\n
  3. L\u0151j\u00f6n egy sz\u00f3r\u00e1st.<\/strong> L\u0151j\u00f6n egy sz\u0171k, h\u00e1rom-\u00f6t l\u00f6v\u00e9sb\u0151l \u00e1ll\u00f3 csoportot egyetlen c\u00e9lz\u00e1si pontra, majd a sz\u00f3r\u00e1s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1t<\/em> \u2013 ne pedig egyetlen egyedi l\u00f6v\u00e9st \u2013 haszn\u00e1lja tal\u00e1lati pontk\u00e9nt.<\/li>\n
  4. M\u00e9rje meg az elt\u00e9r\u00e9st.<\/strong> M\u00e9rje meg, hogy a sz\u00f3r\u00e1s k\u00f6zepe milyen messze van a c\u00e9lz\u00e1si pontt\u00f3l, mind f\u00fcgg\u0151legesen, mind v\u00edzszintesen.<\/li>\n
  5. Sz\u00e1molja ki a kattint\u00e1sokat.<\/strong> Ossza el az elt\u00e9r\u00e9st egy kattint\u00e1s \u00e9rt\u00e9k\u00e9vel a bel\u00f6v\u00e9si t\u00e1vols\u00e1gon. Egy balra l\u00e9v\u0151 3 h\u00fcvelykes elt\u00e9r\u00e9s egy \u00bc MOA c\u00e9lt\u00e1vcs\u00f6v\u00f6n 12 kattint\u00e1st ig\u00e9nyel jobbra (3 \u00f7 0,25). Ha 2 MIL elt\u00e9r\u00e9ssel balra van egy 0,1 MIL c\u00e9lt\u00e1vcs\u00f6v\u00f6n, az 20 kattint\u00e1st jelent jobbra (2,0 \u00f7 0,1).<\/li>\n
  6. \u00c1ll\u00edtson a tornyokon.<\/strong> Tekerje be a kisz\u00e1m\u00edtott kattint\u00e1sokat a megfelel\u0151 ir\u00e1nyba; a tornyokon UP\/DOWN (fel\/le) \u00e9s L\/R (bal\/jobb) jelz\u00e9sek tal\u00e1lhat\u00f3k, \u00e9s a legt\u00f6bb a felirat ir\u00e1ny\u00e1ba mozd\u00edtja el a tal\u00e1lati pontot \u2013 de ezt ellen\u0151rizze a k\u00e9zik\u00f6nyvben.<\/li>\n
  7. Er\u0151s\u00edtse meg a be\u00e1ll\u00edt\u00e1st.<\/strong> L\u0151j\u00f6n egy \u00fajabb sz\u00f3r\u00e1st, \u00e9s ellen\u0151rizze, hogy a k\u00f6z\u00e9ppont most m\u00e1r a c\u00e9lz\u00e1si ponton van-e. Ism\u00e9telje meg, am\u00edg a kett\u0151 egybe nem esik, majd ha szeretn\u00e9, null\u00e1zza le a torony jelz\u00e9seit, \u00edgy a j\u00f6v\u0151beni be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok a nullapontr\u00f3l indulnak.<\/li>\n<\/ol>\n

    Egy dologra \u00e9rdemes figyelni: a kattint\u00e1si \u00e9rt\u00e9kek 100 yardra vagy m\u00e9terre vonatkoznak. Ha 50 yardon l\u0151 be, egy \u00bc MOA kattint\u00e1s csak feleakkora t\u00e1vols\u00e1gra mozd\u00edtja el a tal\u00e1latot a pap\u00edron, \u00edgy nagyj\u00e1b\u00f3l k\u00e9tszer annyi kattint\u00e1sra lesz sz\u00fcks\u00e9ge ugyanakkora m\u00e9rt elt\u00e9r\u00e9shez. Min\u00e9l k\u00f6zelebb van a c\u00e9l, ann\u00e1l t\u00f6bb kattint\u00e1s sz\u00fcks\u00e9ges a sz\u00f3r\u00e1s adott m\u00e9rt\u00e9k\u0171 elmozd\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

    MOA vagy MIL \u2013 melyiket v\u00e1lassza?<\/h2>\n

    Ez a legt\u00f6bbet vitatott \u00e9s legkev\u00e9sb\u00e9 fontos k\u00e9rd\u00e9s az optik\u00e1k vil\u00e1g\u00e1ban. Mindk\u00e9t rendszer sz\u00f6g alap\u00fa, mindkett\u0151 prec\u00edz, \u00e9s egyik sem eredend\u0151en pontosabb a m\u00e1sikn\u00e1l. A \u00bc MOA kattint\u00e1s egy kicsit finomabb, mint a 0,1 MIL kattint\u00e1s, de a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a legt\u00f6bb l\u00f6v\u00e9szeti helyzetben elhanyagolhat\u00f3. A kett\u0151 k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e1tsz\u00e1m\u00edthat\u00f3 egym\u00e1sba: az 1 MIL egyenl\u0151 3,438 MOA-val<\/strong> \u2013 szorozza meg a MIL \u00e9rt\u00e9ket 3,438-cal, hogy megkapja a MOA-t, vagy ossza el a visszasz\u00e1mol\u00e1shoz.<\/p>\n

    Ami igaz\u00e1n sz\u00e1m\u00edt, az a k\u00f6vetkezetess\u00e9g. Tartsa meg ugyanazt a m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9get a sz\u00e1lkereszten \u00e9s a tornyokon, \u00edgy sosem kell l\u00f6v\u00e9ssorozat k\u00f6zben \u00e1tsz\u00e1m\u00edt\u00e1sokat v\u00e9geznie, \u00e9s tartson ki egy rendszer mellett el\u00e9g ideig ahhoz, hogy foly\u00e9konyan tudjon benne gondolkodni. A MIL \u00e1ltal\u00e1ban azoknak felel meg, akik metrikus rendszerben dolgoznak, vagy olyanokkal l\u0151nek egy\u00fctt, akik MIL-t haszn\u00e1lnak; a MOA pedig azoknak a l\u00f6v\u00e9szeknek t\u0171nik term\u00e9szetesnek, akik h\u00fcvelykekben \u00e9s 100 yardos l\u00e9p\u00e9sekben gondolkodnak. B\u00e1rmelyik megalapozott v\u00e1laszt\u00e1s \u2013 a helyes v\u00e1lasz a \u201eMOA vagy MIL?\u201d k\u00e9rd\u00e9sre: \u201eaz, amelyiket k\u00f6vetkezetesen fogja haszn\u00e1lni.\u201d<\/p>\n

    Ha \u00faj optikai felszerel\u00e9st \u00e1ll\u00edt \u00f6ssze, tekintse meg a c\u00e9lt\u00e1vcs\u00f6veinket<\/a>, valamint a c\u00e9lt\u00e1vcs\u0151 szerel\u00e9keinket<\/a> \u00e9s a red dot szerel\u00e9keinket<\/a>. Ha ink\u00e1bb szem\u00e9lyesen besz\u00e9ln\u00e9 meg a lehet\u0151s\u00e9geket, v\u00e1rnai csapatunk \u00f6r\u00f6mmel seg\u00edt kider\u00edteni, hogy melyik rendszer \u00e9s \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s illik az \u00f6n l\u00f6v\u00e9szeti st\u00edlus\u00e1hoz.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Ha vizsg\u00e1lt m\u00e1r c\u00e9lt\u00e1vcs\u00f6veket, bizony\u00e1ra tal\u00e1lkozott a tornyokon \u00e9s a sz\u00e1lkereszteken felt\u00fcntetett k\u00e9tf\u00e9le \u00e9rt\u00e9kkel: MOA \u00e9s MIL. \u00dagy t\u0171nhetnek, mintha k\u00e9t riv\u00e1lis nyelv lenn\u00e9nek, de val\u00f3j\u00e1ban ugyanazt a dolgot \u2013 apr\u00f3 sz\u00f6gv\u00e1ltoz\u00e1sokat \u2013 \u00edrj\u00e1k le. Amint meg\u00e9rti, mit is csin\u00e1l egy kattint\u00e1s (klikk), a c\u00e9lt\u00e1vcs\u0151 bel\u00f6v\u00e9se tal\u00e1lgat\u00e1s helyett egy nyugodt, m\u00f3dszeres rutinn\u00e1 v\u00e1lik. Ez az […]\n","protected":false},"author":0,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[17749],"tags":[],"class_list":["post-779331","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-utmutatok"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nbg.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/779331","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/nbg.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nbg.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nbg.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=779331"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nbg.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/779331\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":779542,"href":"https:\/\/nbg.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/779331\/revisions\/779542"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nbg.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=779331"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nbg.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=779331"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nbg.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=779331"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}